Mit élünk át akkor, amikor vannak céljaink? Hogyan töltjük a mindennapjainkat azzal a tudattal, hogy meg szeretnénk érkezni valahova? Miért érdemes célokat felállítani és elköteleződni mellettük?

Először is az igazán őszinte és belülről születő célok egy olyan struktúrát, örömet és értelmet biztosítanak, amelyek világítótornyokként viselkednek az életünkben, azaz folyamatosan jelzőfényt táplálnak a lelkünkben, mint a tengeri hajósok számára a vízi navigációban. Olyan stabil pontok, amelyek viszonyítási alapként szolgálnak döntési szituációkban és útmutatással szolgálhatnak nehéz élethelyzetekben . Könnyebb átvészelni mindent, ha van miért. Kitartóvá acéloz és erőt, motivációt meríthetünk belőlük minden pillanatban.

Lehet messzi a cél, ekkor a hozzá vezető részcélok felállítása kihívást, alázatot, hajlandóságot és rugalmasságot kölcsönöz. A rugalmasság azért is nagyon fontos, mert az út során bizony rengeteg újratervezés fordulhat elő, így ébernek kell lennünk a hogyanokra, az új lehetőségekre, a változásokra. Előfordulhat, hogy ideiglenesen más válik prioritássá, de utána segít visszatalálni.

A megfelelő struktúra jobb időbeosztásban is meg fog mutatkozni, hiszen innentől nem mindegy, mivel telnek a napjaink, sokkal pontosabban látni fogjuk, hogy mi szolgálja az életünket és mi nem. Nem aprózódunk el, kevesebb plusz kört futunk, mint régen. Ha fokozatosan több időt szánunk a célunk elérésére, cselekszünk, akkor egyre jobb eredményekre számíthatunk és ez tovább erősíti a motivációt és még több erőforrást mozgósít. Fokozódik a belülről vezérelt állapot. Konkrét lépésekben, tettekben válik mérhetővé, honnan hova jutottunk. Amiken keresztülmentünk, nem is gondoltuk volna, hogy képesek leszünk rá.

Utunk során sorsdöntő találkozásoknak, barátságoknak, vagy éppen nehezítő emberi kapcsolatoknak is részesei lehetünk, melyekből mind rengeteget tanulhatunk, fejlődhetünk általuk. Társakat kapunk magunk mellé és mi is társaivá válunk másoknak, hogy kölcsönös támogatói lehessünk egymásnak az úton. Megtanuljuk az építő együttműködést és a határok megtartását. Egymás tükrei lehetünk és rájövünk arra is, hogy melyik tükör görbe, melyikbe nem érdemes többször belenézni, kire érdemes hallgatni és kire nem.

A coaching egyik csodálatos eszköze a visszatükrözés, amely szembesít saját magunkkal, rávilágít az esetleges ellentmondásokra és így fényévekkel meggyorsítja az utunkat. Az önismeret minden célhoz elengedhetetlen, sőt, már eleve a (rész)cél kitűzéséhez is. Céljaink segítenek eljutni egy jobb életminőséghez és amikor elköteleződünk mellettük, akkor az ahhoz vezető utak is feltárulnak.

Várlak szeretettel megoldásfókuszú life coaching konzultációra! 

Szeretettel:

Hary Judit

Holisztikus life coach

Tarts velem Facebook-on is: Belső erőforrásaink – testtől a lélekig

Ha tetszett, kérlek, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson! Köszönöm! ♥