Eckhart Tolle Megszólal a csend c. kiskönyve részletesen leírja azt a jelenséget, amit egyik coaching ügyfelem is megtapasztalt és nagy örömmel mesélte nekem, hogy máris meglett az eredménye a kitűzött vállalásának. (A coaching egy csinálós műfaj.) Nagyon elfoglalt lévén először azt vállalta, hogy 1 hétig napi 10 percet „semmit tesz”, azaz kikapcsol, elvonul, nézi a messzeséget, „csak úgy van” és bármennyire is nehéz és szokatlan, első körben ennyit tudatosan kiszakít magának a napból. Külső szemmel azt gondolhatnánk, hogy ne mááár, 10 perc??? Az semmi! Mit ér ezzel? Namost a válasz lehet, hogy meglepő, de nagyon is sokat.

Azt érezte, hogy újra magára tudott hangolódni, élvezte azt a belső csendet, ami körbeveszi, csomó új gondolat és ötlet bukkant fel benne, amik már régóta nem jöttek és ezek új lendületet, célokat és megoldásokat hoztak a mindennapjaiba.

Azért tartom fontosnak erről a jelenségről írni, mert nem egyedi eset. Hajlamosak vagyunk elveszni a napi teendőkben és mindent a körülményekre fogva hagyni magunkat, hogy azok maguk alá gyűrjenek. Ugyanakkor lásd, hogy mindössze napi 10 perccel hova lehet eljutni!

Persze ez nem arról szól, hogy bámulod a TV-t vagy tekered a FB-ot, hanem hogy tényleg semmit nem csinálsz, „csak” vagy és befelé figyelsz és lehet, hogy a fizikai szemed messzire tekint, azonban közben egyre beljebb jutsz önmagadban.

A csendben ott van minden. Igazi, belső válaszok, iránymutatás, erőforrásaink feléledése, önmagunkra találás. Eckhart Tolle írja, hogy lényegi természetünk a belső csend és amikor elveszítjük vele a kapcsolatot, akkor elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal. Amikor pedig elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal, akkor elveszítjük a kapcsolatot a világgal. Tolle tűpontosan kifejti, hogy önmagunk legbelsőbb érzékelése, valódi valónk érzékelése elválaszthatatlan a belső csendttől. Igen, lehet, hogy számszerűen nagyon kevés ez a 10 perc, viszont többet ad és nagyon messzire visz és ez már nem számszerűsíthető. Aztán később természetesen lehet emelni a perceket. Amint érezzük, hogy ez mennyire feltöltő, óhatatlanul emelni fogjuk (ahogy egyébként ez a coaching folyamatban meg is történt), mert ami jó, abból belső igényünk és motivációnk lesz a többre és a rendszeresre.

A csend megjelenik természetesen a segítő foglalkozásokban is. Csendtartásnak nevezzük azt, amikor teret biztosítunk az ügyfélnek a felismerések összegzésére, elmélyülésre és a saját válaszai megtalálására. Különösen hatékony, sőt, életbevágó túlhajszolt és túl elfoglalt személyeknek! A figyelem így önmagára összpontosul és ez létrehoz azonnal egy belső kapcsolódást, ami egy óriási kincs. Az igazi válaszok bennünk vannak, de mint ahogy az elsüllyedt kincsekért is a tenger vagy az óceán mélyére kell lemerülnünk, hogy fel tudjuk hozni őket, magunkban is el kell tudnunk mélyülni és időt kell hagynunk az érlelődésre, hogy hozzáférjünk belső kincseinkhez.

Amikor csendben vagy, magad vagy, akkor hallhatod legerőteljesebben a szíved szavát, amely utat mutat, hogy hogyan tovább.

Próbáld ki Te is! :-)

Szeretettel:

Hary Judit

Holisztikus life coach

Tarts velem Facebook-on is: Belső erőforrásaink - testtől a lélekig

A megosztásokért hatalmas köszönet! :-)